Tisztelt ünneplő, emlékező Barátaim!
1989 óta immáron 26. alkalommal ünnepelhetünk szabadon, visszaemlékezve az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcra, melynek idén ünnepeljük a 166. évfordulóját. Felépülhetett egy igazságosabb társadalmi rend, megszülethetett a törvény előtti egyenlőség mind polgári, mind vallási tekintetben. Legyen bár különböző a vallásunk vagy a nemzetiségünk, ne feledjük el, hogy 1848. március 15-ének köszönhetően egységes, erős nemzetet alkotunk!
Idézzük fel szűkebb pátriánk, Pesthidegkút 48-49-es történetét! Kegyelettel hajtunk fejet annak a 18 hidegkúti nemzetőrnek az emléke előtt, akik az óbudai zászlóaljban szolgáltak. Azt sem felejtjük el, hogy 1848. december végén honvéd csapatrészek foglaltak védőállást Ófalu határában. 1849. április végén ezen a községen vonult keresztül Görgey Artúr feldunai hadseregének III. hadteste, hogy felkészüljön Buda ostromára. A honvédek élén – a későbbi aradi vértanú – Knezič tábornok lovagolt. Mély tisztelettel emlékezzünk arra, hogy 1849 májusában Hidegkúton keresztül vontatták állásaikba a Komáromból hozatott nehéz ostromágyúkat!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
1848. március 15-e nemzeti múltunk olyan eseménye, mely a történelmünk során, ha szükség volt rá, mindig mozgósította és egyesítette a magyar nemzetet.
Idézzük fel 48 három legfontosabb jelszavát: szabadság, egyenlőség, testvériség.
· Mennyire élhetünk ma a szabadságjogainkkal?
Sajnos valamikor a komunista-szocialista érában a demokrácia etalonjának számító Európa az elmúlt évtizedek alatt sokat változott. A nemzeti határokat átjáró globalista rend a nemzeti önrendelkezés
szabadságjogait kikezdte.
· Minden nemzet egyenlő Európában a demokrácia otthonában?
· Szükségünk van nemzetünknek nemzetek közötti testvériségére itt a nyugat és kelet ütközőzónájában!
A Szabadság, Egyenlőség és Testvériség 48-as jelszavak mellett a szavahihetőség, példamutatás
fogalmak jelentését is meg kell védenünk.
· Ne engedjük, hogy a hazugság morális sírba döntse hazánkat!
· Ne engedjük, hogy a hamis szirénhangok újra és újra megigézzék tájékozatlan, befolyásolható
honfitársainkat és ne lássák nemzetünk és hazánk sorsát itt Közép-Európában!
·
Segítsük őket türelemmel, saját példamutatással meggyőzni arról, hogy
nem az érdekeink határozzák meg az értékrendünket, hanem az általunk
választott értékrendhez kell
hozzáigazítanunk az
érdekeinket, életünket!
E nélkül nem lett volna dicsőséges az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc.
Kedves Barátaim!
Példaképeink, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor és a többi magyar hazafi szobrai, emléktáblái méltó emlékhelyek a világban. Fejünket meghajtva érezhetjük jelenlétüket, példát mutatnak cselekedeteinkhez, irányt mutatnak a jelenbe és a jövőbe.
Juhász Gyula írta valahol:
…..” Mi elmegyünk, de a jövő ködébe / Lelkünk világa fényeket vetít”
Tisztelet a bátraknak, a hősöknek és az elfeledett mindennapok hőseinek is, akiknek nem állítottak emléktáblát, szobrot, szavaikat, gondolataikat nem jegyezték le, örökítették meg az utókor számára, de (Juhász Gyula szavaival élve) lelkük „világa fényeket vetít” és meghatározza életünket.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Éljen
1848. március 15-e!
Éljen
a nemzet!
Éljen a haza!