TRIANON100

 

 

 

 

100 éve, 1920. június 4-én 16:32 perckor írták alá Trianonban azt a békediktátumot, amellyel szétszakították a magyar nemzetet, kevesebb mint harmadára csökkentették Magyarország területét. A magyar nemzet tagjainak egy jelentős részét, milliókat idegen országok kisebbségévé tették. Egyedül Románia nagyobb területet kapott, mint a maradék Magyarországé. Ráadásul még Ausztria – a világháború indítója – is kapott tőlünk területet.

 

ELŐZMÉNYEK

 

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király hadüzenete következtében lett az I. világháború résztvevője.

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Gróf Tisza István miniszterelnök urat pedig különösen nem.

 

A Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor pedig a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.

 

Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is aggályos.

 

Az előzményektől a végkifejletig

 

A BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

 

A Trianonban megtartott béketárgyaláson Magyarországot, amely ekkor már független állam volt, gr. Apponyi Albert külügyminiszter képviselte. Bár meghallgatták védőbeszédét, de érveit egyáltalán nem vették figyelembe, csak a környező országok „igényeire” voltak tekintettel.

gróf Apponyi Albert

gr. Apponyi Albert védőbeszéde

A tárgyalások lezajlása után a „békeszerződés” –  magyarul békediktátum – aláírására 1920. június 4-én 16:32 perckor a Trianoni kastélyban került sor.

A békeszerződés

ADATOK ÉS DOKUMENTUMOK A BÉKESZERZŐDÉS TARTALMÁRÓL

Területvesztés

A magyarok által épített vasúthálózat szétdarabolása

Trianon máig tartó gazdasági következményei (interneten)

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti békeszerződés

Külföldiek Trianonról mondták

A trianoni békediktátum egyenes út volt a II. Világháborúhoz. A kegyetlen országcsonkítás minden testileg-lelkileg magyar emberből elkeseredést váltott ki, igazságtételt követelt. Endresz György, Magyar Sándor navigátor társaságában 1931-ben első magyarként repülte át az Atlanti Óceánt, kis repülőgépén a „JUSTICE FOR HUNGARY” (Igazságot Magyarországnak) felirattal. Költők és írók szólaltak meg, fájdalmukat és hazájuk megcsonkításának igazságtalanságát világgá kürtölve. Sajnos mindez pusztába kiáltott szó maradt.

Hitler hatalom-átvétele után Németország revansra vágyott. Magyarország, mint súlyosan megcsonkított ország örömmel vette, hogy az 1938-as 1. bécsi döntés visszaadta a Felvidék egy részét, az 1940-es 2. bécsi döntés pedig Észak-Erdélyt. Sajnos ezért is nagy árat kellett fizetnünk.

A II. világháború után a visszakapott területeket újból át kellett adnunk a párizsi békeszerződés értelmében.

A visszakerült magyar lakosságot rengeteg atrocitás érte. Különösen Felvidékről ún. „lakosságcsere” keretében magyarok tízezreit telepítették ki, akik kénytelenek voltak minden vagyonukat, házukat hátrahagyni. A Beneš-dekrétumot a csehek máig sem vonták vissza. A kollektív bűnösség elve izzó parázsként lappang a hamu alatt.

A párizsi békeszerződés

IRODALOM, KÉPEK, DOKUMENTUMOK

Irodalom

Képek

Dr. Eva Maria Barki cikke

Igor Matovič szlovák miniszterelnök beszéde a pozsonyi várban

VIDEÓK, HANGFELVÉTELEK

Videók

Velünk élő Trianon (Koltay Gábor filmjjének moziváltozata – interneten)

Trianon gyászos napjára emlékezzünk (Dr.Nagy László beszéde 1990. június 4. – interneten)

Székely lány saját versét szavalja

Megmaradásunkért (Trianon dal) – Tanka László és Fehér Iréne szerzeménye

Van egy ország, van egy ház (dal)

Hangfelvételek

Himnusz

Székely Himnusz

Szózat

Magyar Hiszekegy

Igazságot Magyarországnak!

Mindent vissza!

Erdélyi induló

Bácskai induló

Hazánk része Kárpátalja

Lesz,lesz,lesz

Szeretnék néha

A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS A 2010. ÉVI XLV. TÖRVÉNNYEL JÚNIUS 4-ÉT

A

NEMZETI

ÖSSZETARTOZÁS

NAPJÁVÁ

 

NYILVÁNÍTOTTA

 

Köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki anyagával hozzájárult a centenáriumi oldal létrejöttéhez. (Szerk.)

* * *

2020.június 4-én 16 órai kezdettel a Máriaremetei Bazilikában szentmisén vehettünk részt, amelyet Esterházy László atya celebrált. A mise végén közösen elénekeltük a Himnuszt és a Szózatot, majd kivonultunk a Szent Korona Dombhoz, ahol elhelyeztük a virágokat, amelyeket a főbejáratnál kapott meg mindenki tőlünk. A Dombhoz érkezve elénekeltük először a Székely Himnuszt, majd a Szózatot.

Akik nem tudtak személyesen jelen lenni, azok számára az interneten elérhető volt az élő közvetítés.

Utólag  lehet megnézni a szentmisét.

Néhány kép a megemlékezésről

Rövid összefoglaló  Varga Mihály Miniszter úr, országgyűlési képviselőnk Facebook oldaláról.

A Hegyvidék Tv beszámolója megemlékezésünkről

* * *

< A főoldalra