Vers 2004 decemberének megemlékezésére
¨¨¨
A
Gyurcsány - kormány immár több mint 2 milliárd forintot költ az emberek
pénzéből az emberek ellen folytatott kampányra. Közben a halálos
betegektől is dobozdíjat szednek, a gyermekek egészségügyi ellátása pedig
végzetes veszélybe került.
A kormány magatartása nem pusztán arcátlan, hanem alkotmánysértő is. A Fidesz
ezért a mai napon beadvánnyal fordult az Országos Választási Bizottsághoz, azt
kérve a testülettől, hogy az mondja ki: A kormánynak le kell állítania az
emberek pénzéből, az emberek ellen folytatott kampányát.
Miért kell eltörölni a kórházi napidíjat és a vizitdíjat?
Ø Az állam
mindannyiunk fizetéséből levonja a tb-járulékot és ebből fedezik orvosi,
illetve kórházi ellátásunkat. A kormány a kórházi napidíj és a vizitdíj
bevezetésével tehát arra kényszerít minket, hogy másodszor is fizessünk azért,
amiért egyszer már fizettünk.
Miért kell eltörölni a tandíjat?
Ø A tandíj
bevezetése után már nem a diákok tudása, szorgalma és tehetsége, hanem a szülők
pénztárcája dönti el, hogy ki tanulhat tovább az egyetemeken, illetve a főiskolákon.
A tandíj
bevezetése elveszi a jövő lehetőségét azoktól a fiataloktól, akik szegényebb
családokból származnak. Nekik nagyon hiányozna az az évi 105 ezer forint
(mesterképzés esetén 150 ezer forint), ami a tandíj minimális összege. Ennyit
biztosan megspórolhatunk, ha igent mondunk.
Mit jelentenek a nemek?
Ø Aki
nemmel szavaz, az saját maga ellen szavaz. Ez az első olyan népszavazás, amely
nem a politikával, hanem az emberekkel foglalkozik, és amennyiben eredményes,
súlyos terhektől szabadít meg mindannyiunkat.
Aki
nemmel szavaz, az a hazugságra szavaz, és elfogadja, hogy a kormány bármikor
bármit megtehet vele, következmények nélkül semmibe veheti az embereket, és
korábbi ígéreteit megszegve újabb terhekkel, adókkal, adóemelésekkel
sarcolhatja az embereket.
Ha győznek az igenek, a kormány meg fogja emelni az adókat.
Ø Az
igazság az, hogy a Szociális Népszavazás adja meg az emberek számára azt a
lehetőséget, hogy megelőzzék az adóemeléseket. Ha ugyanis nem megyünk el
igennel szavazni, akkor azt üzenjük, hogy velünk bármit meg lehet tenni. És
akkor jönnek majd az újabb adóemelések, megszorítások, áremelések.
Ha a népszavazás eltörli ezt a három díjat, majd bevezetnek
helyettük más hasonlót.
Ø A
Szociális Népszavazáson az emberek véglegesen a kormány tudtára adhatják, hogy
nem dönthetnek állandóan a fejük felett, megkérdezésük nélkül. Ha tehát a
kormány az emberek akarata ellenbe újabb megszorító intézkedéseket vezetne be,
akkor azokat az emberek egy újabb népszavazáson ismét eltörölhetik.
A népszavazás csak a három intézkedésről szól.
Ø A
Szociális Népszavazáson az emberek véleményt mondhatnak a kormány hazug
politikájáról, és felelősségre vonhatják azokat, akik eddig a fejük felett és a
megkérdezésük nélkül döntöttek.
Az
emberek nemcsak a rossz intézkedéseket, hanem egy rossz politikát is
eltörölhetnek a Szociális Népszavazáson, lezárhatnak egy kudarcokkal teli
időszakot, és megtehetik az első lépést a jövő felé.
Az emberek olyan dolgokban döntenek, amihez nem értenek.
Ø A
Szociális Népszavazáson feltett kérdések a jövő legfontosabb kérdése. Az ország
jövőjét hosszútávon befolyásoló
kérdésekről pedig nem lehet az emberek megkérdezése nélkül dönteni.
Senki nem
vitathatja el az emberektől azt a jogot, hogy elmondják: milyen oktatási és
egészségügyi rendszert szeretnének Magyarországon. Aki azt mondja, hogy az
emberek nem értenek ezekhez a dolgokhoz, az azt állítja, hogy nincs közük a
saját életükhöz.
Innen már
csak egy lépés, hogy választás sem kell, hiszen az emberek nem értenek az
ország vezetéséhez.
Itt valójában MSZP- Fidesz, illene Gyurcsány - Orbán ellentétről
van szó.
Ø A
Szociális Népszavazás mindenkinek fontos, mert a hazugságok árát mindenki
fizeti pártszimpátiától függetlenül. Ezért támogatják a népszavazást baloldali
emberek és pártok, szakszervezetek, civil szervezetek is.
A népszavazástól semmi sem fog változni.
Ø Ha a
népszavazás érvényes lesz, akkor megtettük együtt az első lépést a változás
felé, és így a jövő már nemcsak a pártok, hanem az emberek közös ügye is lesz.
A népszavazási vereség nem kényszeríti ki a kormány bukását és
az előrehozott választásokat.
Ø A kormány politikája már megbukott. Csak az a
kérdés, hogy mikor veszi tudomásul a nép akaratát.
És ha a kormány nem veszi figyelembe a népszavazás eredményét?
Ø Az
eredményes népszavazás alkotmányos kötelezettséget ró a kormányra. Amennyiben a
megfelelő számban kerülnek többségbe az igenek, akkor a kormánynak kötelező
visszavonni a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
¨¨¨
A március 9-ei népszavazáson több
új eljárási szabályt is alkalmazni kell; a legfontosabb változás az igazolással
szavazókat érinti.
A választási eljárásról szóló
törvényt tavaly decemberben módosították. Az új szabályozás szerint minden
olyan településen, ahol legalább két szavazókör van, ki kellett jelölni egy
olyan szavazókört, ahol az igazolással szavazók leadhatják szavazatukat. Ezeket
a kijelölt szavazóköröket az interneten tette közzé az Országos Választási
Iroda.
Az igazolás kiállításakor tehát nemcsak a település nevét írja rá a jegyző,
hanem azt is, hogy az állampolgár melyik szavazókörben adhatja le voksát. Ez az
igazolással szavazók számára kijelölt szavazókör egyébként megegyezik az
úgynevezett "településszintű szavazókörrel", ahol az adott településre
bejelentett (de lakcímmel nem rendelkező) hajléktalanok adhatják le voksaikat.
Fontos új szabály, hogy mivel ezekben a kijelölt szavazókörökben több
választóra kell számítani, az eredetileg ötfős szavazatszámláló bizottságok
létszámát hétre emelték.
Megszűnt annak a lehetősége, hogy az állampolgár a szavazás napján vetesse fel
magát a névjegyzékbe. Korábban, ha valaki nem szerepelt a listán, de a
bizottság előtt igazolta magát, felvették a névjegyzékbe, és szavazhatott.
Újdonság az is, hogy három szavazólap lesz; a kérdések különböző színű - lila,
zöld és fehér - lapokon szerepelnek majd. Az OVI ezzel a szavazatszámláló
bizottságok munkáját kívánja megkönnyíteni. A szavazólapok mellett a
bizottságnak egy borítékot is át kell adnia a választónak.
¨¨¨
2008. március 10.
Lezárult a
népszavazás
Az Országos Választási Iroda végeredménye alapján a II. kerület
választói névjegyzékében 69 327 fő szerepelt, akik közül 40 416-an járultak az
urnákhoz. A referendumban feltett három kérdés közül a kórházi napidíjat
elutasító igenek aránya 76,17 százalék, az azt elfogadó nemeké 23,83 százalék.
A vizitdíj ügyében is hasonló arányok születtek, az igen mellett 74,49 százalék
döntött, a nemet pedig 25,51 százalék választotta. A képzési hozzájárulást a
választók 73,71 százaléka utasította el, és 26,29 százalék szavazta meg.
A 2008.
évi Népszavazás eredménye Pesthidegkúton (%) |
||||||
Szavazókör
|
Vizitdíj |
Kórházi
díj |
Tandíj |
|||
igen |
nem |
igen |
nem |
igen |
nem |
|
43 |
80 |
20 |
78 |
22 |
79 |
21 |
44 |
82 |
18 |
79 |
21 |
79 |
21 |
45 |
80 |
20 |
79 |
21 |
79 |
21 |
46 |
76 |
24 |
74 |
26 |
76 |
24 |
47 |
86 |
14 |
83 |
17 |
83 |
17 |
48 |
78 |
22 |
77 |
23 |
77 |
23 |
49 |
79 |
21 |
77 |
23 |
77 |
23 |
50 |
80 |
20 |
78 |
22 |
77 |
23 |
51 |
80 |
20 |
79 |
21 |
80 |
20 |
52 |
82 |
18 |
79 |
21 |
78 |
22 |
53 |
80 |
20 |
75 |
25 |
76 |
24 |
54 |
76 |
24 |
72 |
28 |
72 |
28 |
55 |
75 |
25 |
74 |
26 |
73 |
27 |
56 |
82 |
18 |
81 |
19 |
80 |
20 |
2008. február 20.
A Fidesz elnöke a találkozó után
elmondta, hogy az összefogás mintapéldája az egészségügy lett, hiszen az
orvosok országszerte félreteszik politikai nézeteiket, és csak az egészségügy
jövője izgatja őket. A tegnapi nap tanulsága úgy is összegezhető, hogy az
összefogás igennel kezdődik.
¨¨¨
2008. február 19.
A vizitdíj és a kórházi napidíj
nem más, mint rejtett adó. Mivel az adócsökkentés ismét slágertéma, ha valaki
adót szeretne csökkenteni, akkor kezdheti a vizitdíj és a kórházi napidíj
eltörlésével.
A Fidesz egészségügyi kabinetje
készen áll, hogy a sikeres népszavazás után benyújtsa a parlamentnek azokat az
indítványokat, melyek megnyugtató módon rendezik a kórházak és a háziorvosok
működésének rendjét. Vissza kell adni a bizalmat az orvosok iránt mert az
orvostársadalom összetartó volt és mindig is fontosabbnak tekintette a
hivatását, mint a hivatásával együtt járó anyag juttatásokat.
Az ország jelenlegi és jövendő
kormányai is komoly leckét kapnak március 9-én, mert a népszavazás megmutatja
az elkényelmesedett vezetőknek, hogy a magyar nép bizonyos kérdésekben nem
hajlandó eltűrni elhibázott döntéseket.
¨¨¨
2008. február 17.
Gyurcsány Ferenc azt a Draskovics
Tibort akarja kinevezni igazságügy miniszternek, akit éppen azért váltott le
korábban, mert hazudott az ország gazdasági állapotára vonatkozóan.
Gyurcsány Ferenc immáron
végletekig meggyengült, ezért az alkalmasságra való tekintet nélkül legszűkebb
érdekkörének tagjait nevezi ki kormányzati kulcspozíciókba. Draskovics Tibor
múltjában számos gyanús körülmény merül fel; nyilvánvalóan ez indokolta azt is,
hogy az elmúlt napokban eltűntek a rendőrség honlapjáról a Draskovics Tiborra
nézve igen kellemetlen olajügyi dokumentumok.
¨¨¨
2008. február 16.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi
kabinetjének vezetője a mai napon bejelentette, hogy a Fidesz az Alkotmánybírósághoz
fordul a kormány arcátlan és alkotmánysértő reklámhadjárata miatt.
Korábban az Országos Választási
Bizottság nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, ezért fordul most a Fidesz a
taláros testülethez. A kormány kampányköltségei immár a kétmilliárd forintot is
meghaladják.
A Fidesz célja, hogy a kormány
alkotmányellenes módon ne avatkozhasson bele a népszavazásba.
¨¨¨
2008. február 15.
A hétvégétől láthatók az utcákon
és köztereken a Fidesz népszavazási kampányának plakátjai. A kormány
milliárdokat költ az emberek pénzéből arra, hogy az emberek pénzéből
kampányoljon, a Fidesz ezzel szemben az igazság mellett érvel, a tudás az
egészség és a felelős kormányzás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. A
plakátokon „a jövő igennel kezdődik” szlogen látható.
¨¨¨
2007. február 14.
A tegnapi napon immáron tizedik
alkalommal tartott évértékelő beszédet
Az elnök elmondta, hogy Magyarországnak hat évnyi folyamatos kudarc után
sikerre van szüksége. Sikeres azonban csak az a nép lehet, amelyik igent mond.
Március 9-én a Szociális Népszavazáson
az emberek igent mondhatnak az egészségre, a tudásra és a felelős kormányzásra.
Igent mondhatunk a gazdasági fordulatra, a növekedésre és a sikerre.
Az igenek győzelme egy új korszak
nyitányát jelenti. A népszavazás sikere az első lépés lesz a változás útján,
azt pedig, hogy hány lépést kell majd megtennünk az úton, azt majd eldöntik az
emberek. A népszavazás következményeit befolyásolja az is, hogy hányan élnek
majd alkotmányos jogukkal, hányan fejezik majd ki akaratukat az ország jövőjével
kapcsolatban.
¨¨¨
2007. február 13.
A tegnapi napon az Országos
Választási Bizottság újra tanújelét adta annak, hogy a szociális népszavazással
kapcsolatban pártszervvé degradálta saját magát.
Mindenki számára teljesen világos, hogy a kormány milliárdokat költ az emberek
pénzéből a népszavazási kérdések ellen való kampányra, miközben vizitdíjat és
kórházi napidíjat szed a betegektől, valamint tandíjat a fiataloktól.
Tegnap az Országos Választási
Bizottság leállíthatta volna az esztelen kormánykampányt, azonban a
választópolgárok érdekeinek képviselete helyett ismét a kormány érdekeit
szolgálta ki, ugyanis nem volt hajlandó döntést hozni a kormány milliárdokat
felemésztő kampánya ügyében.
A Fidesz jogi szakértői ezért
mérlegelik a lehetséges további lépéseket. Az emberek azonban március 9-én
világossá tehetik: hiába a milliárdokból finanszírozott hazugságok, az
embereket nem lehet még egyszer semmibe venni.
¨¨¨
"Kopogtató"
levél Erdélyből
Bocskai Istvánnak,
Erdély
és Magyarország fejedelmének intelme 1606-ból:
Meghagyom, szeretettel
intvén
Mind az erdélyieket és
magyarországi híveinket
Az egymás közt való szép
egyezségre, atyafiúi szeretetre.
Az erdélyieket, hogy
Magyarországtól,
Ha más fejedelemség alatt
lesznek is, el ne szakadjanak.
A magyarországiakat, hogy
az erdélyieket el ne taszítsák,
Tartsák őket atyafiaiknak,
vérüknek.
Testvéreink,
mi
lelkünkben sohasem szakadtunk el Magyarországtól, szavazzatok igennel magyar
áIlampolgárságunkra december 5-én!
¨¨¨
¨¨¨
A
Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ill. a FIDESZ II. ker. képviselőjének egyaránt
az a kérése, hogy minél többen jelentkezzenek az előkészítés ill. lebonyolítás
munkáira (pl. szórólap bedobás ill. elbeszélgetés, számlálóbizottságban való
részvétel stb.). Aki vállalkozik erre a nagyon fontos feladatra, kérjük,
keresse meg az alábbi személyek valamelyikét. Fontos, hogy minél több NEMZETI
PÁRT képviseletében legyünk jelen, ezért aki úgy gondolja, hogy van lehetősége
és indíttatása az alábbiakon kívül más pártnál vagy szervezetnél jelentkezni,
kérjük, tegye meg. Köszönjük!
Szilágyi Zsolt (PPKSZ): szilagyi.zs@vivamail.hu
mobil (17-22 óra között): 06-30-271-3770
Kovács Károly (MVSZ II. ker.): kovacs.karoly.griff@axelero.hu
mobil: 06-30-949-1606
Csabai Péter (FIDESZ II. ker.): csabaip@freemail.hu
mobil: 06-20-915-1459
¨¨¨
Mindig hittem
abban és lépten-nyomon hangoztattam, hogy éljünk mi, magyarok bárhol a világon,
együvé tartozunk, a magyar nemzet része vagyunk. Összeköt bennünket nyelvünk,
kultúránk, felekezeti hovatartozásunk, múltunk, közös történelmünk. Ha tagadjuk
ezt a múltat, hosszú távon jövőnk sincsen. Mi, akik Magyarország határain túl
élünk, nem tehetünk arról, hogy volt egyszer egy Trianon, hogy a határok
átvonultak a fejünk fölött. Tőlünk nem kérdezte senki, hogy akarjuk-e mindezt.
Mi itt maradtunk szülőföldünkön, ahol őseink több nemzedékre
visszamenőleg nyugszanak temetőinkben. Mi nem valakik ellen akarunk
magyarok maradni szülőföldünkön, hanem gyermekeinkért, azokért, akik még
vállalják önmagukat. Mi nem azért akarunk magyar állampolgárságot, hogy
elhagyjuk szülőföldünket, hogy elfoglaljuk mások munkahelyét az anyaországban.
Mi csak tartozni akarunk valahová! És hová tartozzunk, ha ne a magyar
nemzethez?! Mi már nem akarunk megalázva, másodrendű állampolgárokként élni
őseink földjén, akik vérüket is adták magyarságukért. Mi ezen a földön itthon
akarunk lenni, azt akarjuk, hogy ne mondhassa nekünk senki, hogy hazátlanok
vagyunk. Mi felemelt fejjel akarjuk magyarságunkat szülőföldünkön
vállalni!
A
Trianon óta eltelt 84 esztendő alatt a hatalom mindent megtett az egységes
román nemzetbe való beolvasztásunkért. Ismerjük be, nem kevés sikerrel. A
magyar nyelvű oktatás elsorvasztása vagy betiltása, a megyehatárok átrajzolása,
a vegyes házasságok, a magyar nyelvű kultúra és az anyaországgal való
kapcsolattartás hiánya, az újabbkori hagymakupolás honfoglalás, az erdélyi
magyar városok etnikai összetételének tudatos megváltoztatása, nagyon sok
embert tett gyökértelenné, bizonytalanná, gyengítve bennük a hovatartozás
tudatát. Ilyen körülmények között is élni kellett és túlélni mindezt. Nem
csoda, ha sokaknak elferdült a gerince... és a mindenkori hatalom szolgálatába
álltak. Nagyon sokan éppen azért hagyták el szülőföldjüket, mert azt remélték,
hogy Magyarországon megmaradhatnak magyarnak...Magyarnak nemcsak születni kell,
hanem vállalni is kell azt, bárhol is élünk a világon.
Tudjuk, nagyon
sokan vannak, akiket mindez nem érdekel, akik lemondtak rólunk, akiket
félrevezettek. Mégis azt kérjük Magyarország népétől, hogy a népszavazáson
mondjon igent arra, hogy kedvezményesen megkaphassuk a magyar állampolgárságot.
Nem könyöradományként kérjük ezt a gesztust, hanem azért, mert hiszünk közös
felemelkedésünkben, hiszünk abban, hogy együtt erősebbek vagyunk!
Deáky
András
Gyimesbükk, 2004.11.9.
¨¨¨
Magyar (-országi) testvér!
Apáink, nagyapáink belénk ültették, hogy Magyarországon a testvéreink élnek,
hogy Magyarország a földi paradicsom. S hogy szeretnek ott minket,
magyarokat. Csak most elválaszt egy határ tőlük, ugyanolyan magyaroktól,
mint mi. Ne hagyjátok, hogy csalódjunk.
Ne hagyjatok magunkra! Ne engedjétek, hogy több ősz hajszállal fejünkön, egy
roppant keserű ízzel-érzéssel a szánkban kelljen tovább éljünk azzal a
mértéktelenül fájdalmas tudattal, hogy az anyaországban élő magyarok, a
gúnyhatáron 1920-ban kívül esett, ugyanolyan magyar testvéreit egy
könnyed vonással, egy egyszerű NEM válasszal az egyedül maradás érzésébe,
a kétségbeesés szélére sodorja.
Amilyen könnyedén, Trianonban egy-két tollvonással elintézték sorsunkat, most
megadatott a lehetőség, hogy 84 év után, ugyanolyan könnyed tollvonással
orvosolhatjátok lelki fájdalmunkat.
Az IGEN-re tegyétek az X-et. Nem igaz, amit a hatalmon lévők állítanak.
Valamiért nem akarnak segíteni. Mi ugyanis itthon , szülőföldünk
elhagyása nélkül akarunk magyarnak megmaradni. Nem akarunk visszaélni
kettős állampolgárságunkkal. Nem sajnáltatni akarjuk magunkat. Nem kell
félnetek, hogy majd a magyarországi magyarok kell eltartsák nyugdíjasainkat. A
legtöbbünk nem hagyná el szülőföldjét, nem telepedne ki. A legtöbb
embernek értelmetlen lenne kitelepedni, ha kettős állampolgár. Ahogy a
sok kínai, meg a sok más nemzetiségű megkaphatja, mi miért nem? Ez fáj a
legjobban ...
És szavazás után, mikor hazamentek, lefekvéskor legyen nyugodtabb a
lelkiismeretetek, hogy az én szavazatomon nem múlott, én egy tollvonással
segítettem üldözött magyar testvéreimen. Megadatott, írjatok történelmet!
Szavazzatok IGEN-nel, hogy a távolba szakadt magyar testvéreitek szívében
virradjon egy dicsőbb kikelet...
Kérlek szépen: Sófalvi Lajos, Erdély,
Székelyudvarhely
¨¨¨
Az Értékmegőrzők Civil Szervezet
igent mond a kettős állampolgárságra
Trianonban szétszaggatták,
megcsonkították Magyarországot, s ma körülbelül három és félmillió magyar él a
szomszédos országokban, nyolcvannégy év után is másodrangú állampolgárként,
hátrányos helyzetben, sokszor fizikai létükben fenyegetve, amint ezt a
Délvidékről mostanában érkező nyugtalanító hírek tanúsítják.
Az elszakított magyarok
biztonságát, egyenjogúságát egyrészt a helyi autonómiák, másrészt a kettős
állampolgárság biztosíthatja. Ez semmilyen terhet nem ró a magyarországi
magyarokra, viszont új távlatokat nyújthat a magyar vállalkozók, a magyar
gazdaság számára. Együtt erősebbek és sikeresebbek lehetünk, együtt jobb
eséllyel nézhetünk az Európai Unió kihívásai elé.
Az Értékmegőrzők Klubja ezért
támogatja, hogy az elszakított magyarok kérésükre kedvezményesen, szülőföldjük
elhagyása nélkül megkaphassák a biztonságot, egyenjogúságot és történelmi
jóvátételt jelentő magyar állampolgárságot. Jóakaratú szavazatunkkal
történelmet írhatunk. Felkérjük minden jóérzésű honfitársunkat, hogy a Magyarok
Világszövetsége kezdeményezésére kiírandó népszavazáson igen szavazatával támogassa
a szomszéd országokban élő magyarok számára kedvezményesen megadható magyar
állampolgárságot!
Ákos, Balázs Fecó, Bánffy Gyrögy,
Bitskey Tibor, Buzánszky Jenő, Cseh Tamás, Csúri Ákos, Demjén Ferenc, Egerszegi
Krisztina, Eperjes Károly, Esztergályos Cecília, Fábry Sándor, Ferencz Éva,
Kovácsi Aladár, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Gyulay Zsolt, Hargitay András,
Kárpáti György, Kautzky Armand, Kemény Győző, Keresztes Ildikó, Mészöly Kálmán,
Pataky Attila, Pitti Katalin, Raksányi Gellért, Reviczky Gábor, Schnell Ádám,
Szabó Csilla, Szarvas József, Szikora Róbert, Varga Miklós, Vikidál Gyula
¨¨¨
A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulata
Szent Kamill otthonában minden este 6-kor rózsafüzért mondanak a december 5-i
népszavazás sikeréért.
"Isten, áldd meg a magyart!"
A világban szétszórt magyarok szeméből mindig könny fakad, amikor ezeket a
szent szavakat kiejtjük, amikor himnuszunkat énekeljük.
Sokszor fáj, hogy a magyar parlament nem ezekkel a szavakkal kezdi a napi
munkáját. Isteni kegyelem nélkül nem lehet egy nemzetet kormányozni, még egy
pogány világban sem, nemhogy a mai, szabadnak nevezett demokráciában.
Hiszem és vallom, hogy ha ezekkel a szent és sérthetetlen szavakkal kezdődnének
a parlament mindennapi ülései, ma nem itt állna a magyar nemzet. A kormány sem
azon fáradozna, hogy miképpen szaggassa szét a nemzetet.
Minden magyarnak joga van a magyar állampolgársághoz!
Mitől félnek a tisztelt kormány emberei?
1. Azok a személyek, akik szülőföldjüket el akarják hagyni, elhagyják, miként
eddig is megtették.
2. Talán az a gond, hogy kiderül, a földkerekségen nem 15 millió magyar él,
hanem esetleg 20 millió magyarért kell felelősséget vállalni?
A kormány nagyon fél a nép akaratától, mert látja, hogy az embereket már nem
lehet választások előtt sem "színezett, mámorító, cukrozott
maszlaggal" tovább butítani. Az álarc lehullott. Ha most lennének a
választások biztosan elvesztenék, mert ilyen vezetőkre nincs szüksége a
nemzetnek. Akik a nemzet ellen cselekednek, a nemzet szétdarabolására,
egységbontásra buzdítják a népet, nem jó vezetők!
Ezt az állampolgári jogot, amely minden magyart megillet, nem ennyi cirkusszal
kellene kiharcolni, hanem a kormánynak kellett volna megoldja.
Szégyen és gyalázat látni azt amint a hőseink emlékműveiknél koszorúznak!
Érezni lehet, hogy csupán színházi szereplés, ceremónia, nem lélekből fakadó
cselekedet. Keresztényi fohász nélkül minden hiába való. Lám, itt az eredmény!
Nem kell a határon kívül élőket félteni, hogy tömegesen elhagyják majd a
szülőföldjüket akkor, amikor Magyarországról az egészségügyben dolgozók
tömegesen kivándorolnak, mert a kormány nem biztosítja állampolgárainak az EU
életszínvonalat. Zuhan az ország egyre lefele, de ezt nem veszik észre a
tisztelt kormány vezetői?!
A Magyarok Világszövetségétől, nemzetünk világszövetségétől, megvonták a
törvényes anyagi támogatást. Ennél szégyenletesebb történelmi hibát nem is
lehet elkövetni. Mindezek ellenére az MVSZ bizonyított. Bizonyította, hogy nem
a pénz fogja össze a magyar nemzetet, hanem az igazi nemzeti öntudat tartja
össze a világban szétszórt magyar testvéreket. Ezzel a nemzeti tudattal lehet
kiharcolni azokat a törvényes jogokat amelyektől a kormány megfosztja a nemzet
gyermekeit. A kormány a pénzmegvonással is igazolta, hogy nem óhajtja a
világban szétszórt magyarok találkozását, egységét. Akkor, amikor minden más
nemzet egységben gondolkodik. Nem tudom miért teszik ezt a kormányon levő
politikusok. A választópolgárok nem ezzel bízták meg. Amint hatalomra kerültek,
becsapták választóikat, becsapták a nemzetet. Ebből most már elég!
Ezt a szigorú megállapítást egy olyan erdélyi magyar asszony - művész lélek -
teszi, aki a nemzetéért évszázadokra elore nézve maradandó történelmi
létesítményt alkotott szülőföldjén.
Vagy talán attól fél a tisztelt kormány, hogy ha a világ bármely részén élő
magyar állampolgárt jogtalanul bántanák, azonnal védelmeznie kellene?! A tét:
"minden magyar felelős minden magyarért"!
Tisztelt kormány-tisztségviselők, hiszem és vallom, hogy élete során minden ember
hibázik, csak azok nem, akik nem dolgoznak. Még nem késő levonni a kellő
tanulságot. Próbáljunk összefogással, a hibákból okulva javítani és bízni a
magyar jövőnk felvirágzásában. Buzdítsuk igen szavazatra a magyar testvéreket.
Próbáljunk örülni egymásnak és adja Isten, hogy a munkanapjainkat Isten
kegyelmével kezdhessük. Többé soha se keljen az "Isten, áldd meg a
magyart" könnyes szemmel énekelni! Higgyük a magyar feltámadást, mert
Isten maga akarata szerint teremtett magyarnak és ezt így is kell mindannyiunknak
megélnünk!
Mindent Istennel, mindent a magyar egységért!
Ámen.
Kolozsvár, 2004. november 8.
Tokay Rozália
¨¨¨
Mádl: "Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal
vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal"
Az államfő a Magyar Állandó
Értekezleten egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország
lakóit. A kormányfő nem foglalt ugyan egyértelműen állást a kérdésben, de az
igen veszélyeit ecsetelte. A két legnagyobb határon túli szervezet arra kérte a
kormányfőt változtasson álláspontján.
A kabinet és kormánypártok
kivételével az összes fél az igennel szavazást támogatja. Az esemény
sajtónyilvános részén Mádl Ferenc köztársasági elnök egyértelműen az igennel
való szavazásra buzdította az ország lakóit. Mint fogalmazott:
"Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a
határon túli magyarokkal." Tizennégy perces beszédében Mádl 15 millió
magyarról beszélt és kijelentette: sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja
ki a magyar állampolgárság megadását, letelepedés nélkül. Az államfő úgy vélte,
hogy a kettős állampolgárság megadása után sem várható tömeges bevándorlás.
¨¨¨
VELÜNK SZAVAZZATOK!
Ne gyertek haza! Itt nem
kelletek!
Itt a fél ország lop, csal.
Beteg.
Itt már nem kellenek a gyermekek.
Itt Horn, Pető, Gyurcsány az úr,
Itt mindenki angolul tanul,
Ne gyertek haza! Itt nem
kelletek!
Ne gyertek haza! Ez itt csonka
ország,
Emléketek is gyáván elhazudták,
Itt útlevél nem jár, csak
idegennek,
Ha kampányt vezet vagy bölcsen
befektet.
Ne gyertek haza! Ez itt csonka
ország!
Ne gyertek haza! Krisztusnak
sincs helye,
Vígan él Kun Béla, Kádár szelleme,
Itt nem állhat szobra gróf
Telekinek,
Pázmánynak, Wassnak,
Mindszentynek.
Ne gyertek haza! Krisztusnak
sincs helye.
Ne gyertek haza! Ünneplik
Trianont,
Itt zászlót a nép Károlyiért
bont,
Koccintanak Erdély gyászünnepén,
Itt nincs már magyar hit, munkás remény,
Ne gyertek haza! Ünneplik
Trianont.
Ne gyertek haza! Itt nincsen
munkahely,
Magyar szív, ész, kéz itt
senkinek se kell,
Nincs itt magyar gyár,
talpalatnyi föld,
A reklám és hazugság minden tért
betölt.
Ne gyertek haza! Itt nincsen
munkahely.
Ne gyertek haza! Ki itt rátok
szavazna,
Az mind szélsőséges, sovén és
irredenta,
Populista, demagóg,
ellenforradalmár -
Jaj, emlékeztek? Sok ilyesmi volt
már.
Ne gyertek haza! Nincs, ki rátok
szavazna.
Vagy gyertek mindannyian! Velünk
szavazzatok!
Élők és holtak, látók és vakok,
Ki járni bír, ki élni mer,
Tenger tömegben jöjjön el!
Szavazzatok helyettünk üvöltő
igennel,
Gyertek zászlóval, fáklyával,
kereszttel,
Gyertek mindannyian, velünk
szavazzatok!
S amit nem tudtunk megtenni ötven
éve,
Kergessük őket együtt el, örökre,
végre!
¨¨¨
Régi dolog, hogy az angol főképp a szegénységtől, a francia a
nevetségessé válástól, a spanyol az ördögtől, az olasz, az osztrák a
botbüntetéstől, az orosz a cártól fél. Ha engem, ki szerencsémre -
jelenleg ugyan szerencsétlenségemre - magyar vagyok, megkérdeznek
mitől aggódik leginkább a magyar, akkor hajlandó vagyok az egész nemzet nevében
kikiáltani: SEMMITŐL SEM OLY RETTENETES MÉRTÉKBEN, MINT EGY ELFAJULT,
HŰTLENNÉ LETT MAGYARTÓL!
(In: Csicsry-Rónay István:
Száműzöttek naptára.)
¨¨¨
VERS 2004 DECEMBERÉNEK MEGEMLÉKEZÉSÉRE
I.
Igazságos Mátyás,
Magyarok királya,
Gyere bé az házba,
Az ország házába!
II.
Hol, merre születtél,
Számot adj most nékünk:
Állampolgárságod
Jogos-é, megnézzük.
III.
Kolozsvár városa
Annak neve Cluj rég.
Oláh vagy te, Mujkó,
Bárhogy döntött a nép!
IV.
Apád Hunyadi volt
S magyar ügyet védett?
Buda vérmezején
Ölték meg testvéred?
V
Mindez mit se számít.
Kapcsos Corvinádat
Vidd csak román földre
S feledd az anyádat,
VI.
Aki Szilágyi volt!
Jogod itten nincsen.
TB-kártyát, voksot
Dehogy adunk ingyen.
VII.
Add át üzenetünk
Rákóczi Ferencnek:
Nem kívánjuk öt sem
Nagyfejedelemnek.
VIII.
Ukrán kézen Munkács
Hajdan erös vára,
Állampolgárságát
Tölünk hát ne várja.
IX.
Mondja meg Adynak,
S Bánffynak, a grófnak:
Kós Károllyal együtt
Álljanak be mócnak.
X.
"Anyanyelve magyar"-
Vallja Ignácz Rózsa.
Ez már az ö baja -
Nem tehetünk róla!
XI.
Szépszavú Áprily,
Jó Tamási Áron,
Nyírö, Dsida Jenö -
Mind sorára várjon.
XII.
Ne is reménykedjen
Báró Kemény Zsigmond;
Jósika, meg Herczeg
Egyedül is nagy gond.
XIII.
Benedek Elek is
Írjon mesét másnak,
Ne a most verbuvált
EU új tagjának.
XIV.
Tibet kutatója,
Ifjú Csoma Sándor,
Te se gyere hozzánk -
Maradj örök vándor!
XV.
Gondolj Aradra és
Néhány bitófára;
Ott sem juthat mindnek
Magyar parcellára.
XVI.
Aki nálunk különb,
Nincsen szükség rája?
"Magyarok Istene,
Tekints e hazára!"
XVII.
De talán megérted,
(S nem veszett el minden)
Ha tagadod múltad,
Soká jövöd sincsen.
XVIII.
Saját fajtád kéri:
Kezét el ne engedd!
Lassan száz éve, hogy
Teérted is szenved.
XIX.
Ideje már régen
Megváltó csodának.
Ne légy hát szégyene
az egész világnak!
¨¨¨
„Kérem, szépen, könyörögve kérem
az egyszívű magyarokat: képzeljék el, hogy Győrt holnap Szlovákiához csatolják.
Nyíregyházát pedig Ukrajnához. Debrecent Romániához, Szegedet pedig Szerbiához.
Csak el kell képzelni - mert éppen ez s ennyi történt nyolcvannégy
esztendeje. Elcsatolták az ország kétharmadát, s ezzel együtt a magyarokat
megfosztották állampolgárságuktól. Szépen kérem az egyszívű magyarokat,
képzeljék el, amit mondtam. S képzeljék utána, hogy egy év vagy öt év múlva
rajtuk múlik, vajon visszakapják-e a győri, nyíregyházi, debreceni és szegedi
magyarok az állampolgárságukat. Akkor is töprengenétek? Vagy akkor minden
természetes és egyértelmű lenne? És akkor? Most miért nem az? Mert ami történt,
nyolcvan éve történt? De hát barátaim, egyszívű magyarok, az ember többek
között azért ember, mert nem jelenidejű. Kérlek szépen benneteket, könyörögve.
Ne engedjük összetörni az álmot.”
¨¨¨
¨¨¨
¨¨¨
Kedves Többiek!
Nagyon szomorúnak tartom
hogy ide jutott ez az ország, hogy egy ilyen ügy mellett kampányolni kell. De
talán az a "baj", hogy nem Erdély visszacsatolásáról tartunk
népszavazást. Eszembe jutnak Wass Albert
szavai, aki azt mondta, hogy a legnagyobb baj az, hogy Erdély földjére,
természeti kincseire mindenki igényt tart, de az erdélyi emberek senkinek se kellenek, se románnak se
magyarnak. Milyen erkölcsi szinten áll ez az ország, hogy nem zavart még el egy
ilyen kormányt, aki ennyire a nemzet érdekei ellen dolgozik? Szomorú, hogy
primitív hazugságokkal lehet hülyíteni az embereket, arról, hogy milyen
hihetetlen terhet jelent nekünk a határon túli magyarság. Aki hajlandó magától
gondolkodni, és nem szorul rá arra, hogy a politikusok mondják meg azt, hogy
mit gondoljon, az tudja, hogy a határon
túli magyarságból az országnak az elmúlt években is (nem csak a történelem során) több nyeresége volt
mint kiadása, és ez a jövőben is így
lesz, bárhogy is döntünk. Hány értelmiségi jött át Mo-ra, akinek a tanítását
nem nekünk kellett finanszírozni, és aztán nálunk kamatoztatta tudását?
Valószínűleg a magyar egészségügy már összeomlott volna az erdélyi orvosok és
ápolónők nélkül, hogy csak egyet említsek. Ezek után nem csodálkozom azon sem,
ami a TERMÉSZETVÉDELEMBEN folyik (akinek a nemzet fogalma csak egy üres frázis,
annak a természetvédelem se jelent semmit), bár azon igen, hogy ez nem kapott
eddig hangot a listán. A kósza hírek szerint a hazai természetvédelem olyan
változásokon megy most keresztül, ami természeti értékeinket az EU-s szintre
süllyesztheti, és az állapotok a „Pepó-éra” viszonyainál is mélyebbre
süllyedhetnek. A csendnek a fő oka gondolom az, hogy a szakmában az emberek az
állásukat féltik, amitől most nagyon könnyen megszabadíthatják őket.
Nevezetesen arról van szó, hogy a nemzeti parkok kezéből kiveszik a hatósági
jogkört, és a környezetvédelmi felügyelőségekhez teszik át azt. Ez a
„köfék”-től a legpozitívabb hozzáállást és jóindulatot feltételezve (lehet naív
vagyok?), is a természetvédelem gyengülését fogja jelenteni. Elég csak abba
belegondolunk, hogy ott most zöldfülű frissdiplomások fognak dönteni fontos
beruházások ügyében az eddigi tapasztalt szakemberek helyett. Az esetleges
szakember átirányítások esetén pedig aligha a legkiválóbb embereket adják át a
NP-ok. Az már csak hab a tortán, hogy a kormány az NGO-kat anyagilag
ellehetetleníti, gyengítendő a társadalmi kontrollt. Ez lett talán az egyik eredménye,
a Zengő ügynek, meg más "túlkapásoknak". Innentől kezdve szabad az út
minden természetromboló beruházásnak. Én párhuzamot érzek a két ügy között
(kettős állampolgárság, természetvédelem), mert mindkettőben a politikai és
anyagi érdekek látszanak most felülkerekedni a nem pénzesíthető értékek felett,
helyrehozhatatlan kárt okozva. A különbség csak annyi, hogy az első ügyben még
tehetünk személyesen valamit.
Üdvözlettel
N.N.
Nagy László
„...
viráglámpa
tabáni tulipánfa
világíts belső éjszakánkba
mert szívünk megvakult
beborult, elvadult
tabáni tulipánfa
ragyogd be szívünk
éjszakáját!”
Reményik Sándor
Atlantisz harangoz
Mint Atlantisz, a rég
elsüllyedt ország.
Halljátok? Erdély harangoz
a mélyben.
Elmerült székely faluk
hangja szól
Halkan, halkan a
tengerfenéken.
Magyar hajósok,
hallgatózzatok,
Ha jártok ott fenn
förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz
a mélyben.
¨¨¨
LEVELEK
Mélységes szomorúsággal és nagy
szégyenérzettel éltem végig a népszavazás eredményének híreit. Sajnálatos, hogy
ennyi embert tudtak félrevezetni, megfélemlíteni illetve birkává tenni, akik
csak a vezérürü kolompjának hangját követik. Krisztus keresztfáról elhangzott
szavait tudom csak felidézni: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják,
mit cselekszenek."
Feladni azért nem szabad, nem is
fogjuk. Bocsánatot kérünk elszakadt területeken élő honfitársainktól, hogy most nem tudtuk elérni magyar állampolgárságuk
visszaadását. Ami késik, nem múlik. Azért lenne rá egy jó módszer. Nem
ismeretlen a második világháború után végrehajtott lakosságcsere. Most lenne
ideje, hogy a jelenlegi politikai elitet és követőiket áttelepítsék határon
túlra, helyettük pedig áthozni azokat, akik már megszenvedték magyarságukat.
Talán egy kis magyarverés után másként gondolkoznának a lelketlen és önző
emberek.
Vörösmarty szavaival zárom:
"Lesz még egyszer ünnep a világon..."
J.G.
v
Szomorú a szívem, mert sikerült a
magyar történelmet egy újabb fekete nappal gyarapítani. Mást reméltem, bár a
pénteki villamos végállomási kampány szociológiája előrevetítette ezt az
eredményt.
Baj van itt már mindennel, a
politikusokkal és a szavazókorú polgárok többségével is. Még a „Nemzeti
Petíció”-t aláírók létszáma sem jött össze. Annak a legnagyobb a felelőssége,
aki a kettős állampolgárság kérdésében kierőszakolta a népszavazást. Ebben az
estben egy úriember - még, ha újraválasztották is – minimum lemond az MVSZ
elnökségéről. Kíváncsi vagyok, hogy mit tesz Patrubány. Lehet, hogy Makovecznek
volt igaza, és idegen hatalmak játékszerei voltunk már megint? De nem lehettek
volna azok az elszakított területen élő testvéreink!!!
N.M.
v
Ha ma élne Vörösmarty Mihály, a Szózatot így írná:
'S a'
sírt, hol nemzet süllyed el,
Népek veszik körül,
…. és
leköpnek bennünket, mert megérdemeljük!
Vagy:
Széchenyi:
"Hunnia
szebb sorsra méltó...
feküdjünk mi is .... nemzeti sírgödrünkbe."
J.Cs.
¨¨¨
Sötét az ég, szép Hazám, fölötted,
Közös múltunkat, hogy elfeledted.
Szent István országa pogánnyá lett,
Garasokért olcsó lelkeket vett.
Jöjj Szent István király, tegyél
rendet!
Fejedelmek, ti is segítsetek!
Szabadítsatok meg a gonosztól,
Múljon el felőlünk ez a rossz kór.
Bp. 2004.
december 5.
¨¨¨
Fáj, nagyon fáj...
Nehéz szavakba önteni mindazt,
amit most érzünk mi, Magyarország határain túl élő magyarok. Hát mégsem került
az Anyaországban elég magyar nemzetben gondolkodó magyar?! Hát tényleg beteg
Magyarország? Hát tényleg a vakok, eltévelyedettek, tudatlanok és
félrevezetettek országa lenne? Ez nem lehet igaz! Ez nem így igaz! Hiábavaló
lett volna hát minden fáradozásunk, hiába próbáltuk fellobbantani a kölcsönös
szeretet lángját? Hiába festette vörösre a Rákóczi-vár romjait az ezeréves
határnál fellobbanó hatalmas máglya? Hiába égtek szerte a nagyvilágban,
mindenhol, ahol magyarok élnek, a mécsesek? Hiába kondultak meg vasárnap délben
a magyar összetartozásért Erdély-szerte a harangok? Hiába imádkoztak Erdélyben
és a Partiumban a kettős állampolgárság megszerzéséért a zsúfolásig megtelt
templomokban? Hiába volt "egy szív az akarat"? Nem, egy percig sem
hiszem, hogy hiába volt mindez! Nem hiszem, mert tudom, hogy Magyarországnak
van egy másik arca is...
És most azokhoz szólok, akik
velünk együtt izgultak, akik azon fáradoztak, hogy meggyőzzék a hajthatatlanokat,
akik mindent megtettek azért, hogy több legyen az "IGEN", akik
levélben vagy telefonon kerestek meg és elmondták, hogy itt, az ezeréves határ
tövében értettek és tapasztaltak meg valamit, amit oly sokáig rejtettek
előlük.... Fáj, nagyon fáj, ami történt, de nem haragszunk Rátok. Mi ezután is
magyarok maradunk, továbbra is a magyar nemzet részének tekintjük magunkat, még
akkor is, ha nincs erről hivatalos papírunk. Gyertek ezután is jó
lelkiismerettel Erdélybe és hozzátok magatokkal a hitetleneket is a Hargita
köszöntésére és a Gyimesek hódolatára, hogy személyesen tapasztalják meg az
erdélyi emberek világát, vendégszeretetét. Szeretettel várunk Mindnyájatokat,
mert továbbra is szilárdan hisszük, hogy éljünk mi, magyarok bárhol a világon,
együvé tartozunk! Gyertek hát, de hagyjátok otthon azokat, akik tudatosan
tették nevetségessé és megvetés tárgyává – nem a magyar nemzetet – , hanem
önmagukat!
Deáky András
Gyimesbükk, 2004.12. 5
v
Gyergyószentmiklóson ma voltak a
városnapok, mivel Szent Miklós a védőszentünk, és ilyenkor búcsú van, és a
környező településekről több ezren ide zarándokolnak Hatalmas tömeg előtt
szabadtéri mise van.
Ma reggel a székelyek több százan
elmentek az espereshez és követelték hogy a plébániáról vegye le a magyar
zászlót, és többet nem énekeljük a magyar himnuszt, amíg ez a helyzet meg nem
oldódik. Gondolom ismertek és érzitek annak a súlyát mikor egy közösség azt a
himnuszt nem énekeli el amiért eddig sokan börtönbe ültek.
Az esperes a misén elmondta,
többet nem használjuk az anyaország kifejezést és annyira vagyunk testvérek
mint Káin volt Ábelnek.
Mivel vagy tíz testvérvárosból (
amit lehet hogy megszakítunk ) itt voltak a komcsi polgármesterek meg
tanácsosok az esperes üzent Gyurcsánynak, hogy nem kell nekünk semmilyen
nemzeti csomag mert mi nem vagyunk koldusok. Nagyon sokan ma visszaküldték a
magyar igazolványukat .... és így tovább
Tehát ez lett a hangulat és nem
tudom, ezt hogy, mikor, és mivel lehet feloldani. A székely tovább is kitárja
előtettek a kapuját és lehet hogy egyesek észre sem veszik a változást, de a
szívekben valami bezárult.
Barátsággal V. Sz. István"
v
Kettőzött a mi keserűségünk. Nem
elég, hogy a velünk egy országban élők (nem írhatjuk azt, hogy honfitársaink)
közül ennyien megtagadták véreiket, most még azok is hazájuk ellen fordulnak,
akikért minden tőlünk telhetőt megtettünk. Nem rajtunk múlt. Nálunk érvényes
lett volna a népszavazás és az IGEN. Sajnos egy egész ország helyett nem
szavazhattunk. A történelem bebizonyította, hogy a kollektív bűnösség hamis,
hazug és kegyetlen kategória. Kérjük elszakított területeken élő testvéreinket,
ne forduljanak ellenünk. Mi továbbra is megteszünk mindent, hogy újra egy
család legyünk. Ne azonosítsanak minket a megnyomorított lelkűekkel.
Isten segítsen minket, hogy lelkünk
meggyógyuljon! Kérjük, minél több erdélyi honfitársunknak mondják el ezt.
Testvéri üdvözlettel
a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége
v
Ne üljünk fordítva a lovon!
Változtassunk szemléletünkön! Ne azt nézzük, hogy 1,4 millió ember NEM-mel
szavazott, hanem hogy több mint másfél milliónyian határozottan vállalták az
IGEN-t. Azt is tegyük hozzá, hogy az 5 millió távolmaradó nem mondott NEM-et,
hanem meg volt félemlítve, el volt bizonytalanítva. A forradalmakat nem csak
azok támogatták, akik fegyvert ragadtak, hanem azok is, akik otthon
szívszorongva várták a híreket, de gyávák vagy gyöngék voltak az utcára menni.
„Ne ítélj, hogy ne ítéltessél!” A mi dolgunk az, hogy azt az 5 milliót kézen
fogjuk, bátorítsuk, támogassuk. Ha jól végezzük feladatunkat, minden jóra
fordulhat. Csak egyet nem téveszthetünk szem elől: a nemzeti oldalnak nem
szabad rivalizálnia, hanem közösen kell küzdenie, mert EGYSÉGBEN AZ ERŐ!!!
J.G.
¨¨¨
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság
elnöke felszólította a parlamenti pártokat, hogy 2005. március 15-ig alkossanak
törvényt a magyar állampolgárság könnyített megadásáról. Az MSZP kivételével a
pártok elfogadták, és pozitívan fogadták a felhívást. Az MSZP „később alakítja
ki álláspontját”. Mit lehet még ezen kialakítani? Ekkora negatív alakítás talán
még nem is volt a magyar történelemben. Rájuk sajnos nem jellemző a
szégyenérzet. Reménykedjünk benne, hogy ha nem is szégyenkezve, hanem
melldöngetve az ügy mellé állnak, mondván: „Nem a ťrosszul feltett kérdésreŤ
válaszolva, hanem saját elhatározásunkból oldjuk meg ezt a súlyos kérdést.”
¨¨¨