Mindenféle |
MINDENFÉLE
* * *
Megújuló energiát hasznosító erőművek komplex
értékelése
A budai villamoshálózat története és megújulása
Újságcikk Pannonhalma rekonstrukciójáról
Márfi Gyula veszprémi érsek a Vasárnapi újság-ban
Főhajtás a kommunizmus áldozatai előtt
A linkre jobb egérgombbal kattintva, „cél mentése másként”
lehetőséget választva a videó akár le is tölthető a számítógép kiválasztott
helyére.
Kihalt szakmákat mutat be ez a diasor
A „diasor” linkre jobb egérgombbal kattintva, „cél
mentése másként” lehetőséget választva a diasor letölthető a számítógép
kiválasztott helyére.
Megújuló
energiát hasznosító erőművek komplex értékelése
Dr.
Cikk (pdf
dokumentum)
Pesthidegkút ismert arról, hogy vannak a közösségért
elkötelezett, felelősséget vállaló polgártársai. Van, aki személyes
felelősséget vállalva piacot visz, küzd a szövetkezeti összefogásért, harcol a
helyi kórházért; vannak, akik jótékonysági ruhavásárokat szerveznek; vannak,
akik csendben építgetik a határon kívül rekedtekkel való kulturális és
gazdasági kapcsolatokat; vannak, akik évtizedek óta dolgoznak a Klebelsberg
Kastélyért; van, aki a helytörténetért dolgozik; vannak, akik a Szent Korona
eszmeiségét Kárpát-medencei szinten ápolják, ide hozzák a
nemzettársainkat, van egy HÖLPP csapat, amelynek munkája nyomán ott áll
Klebelsberg Kuno mellszobra a Kultúrkúria kertjében, amely csapat a farsangi
bálokkal és májusfa állítással 15 esztendeje új hagyományt hozott létre
Hidegkúton; van, aki olvasókört szervez, vagy más rendezvényeket szervez.
Vannak még többen is, akik önzetlenül, lelkiismeretük szerint dolgoznak a
közösségért.
9 (később 8) tagú csapatunk elkészítette a Price Waterhouse
(PwC) 1372 oldalas megvalósíthatósági tanulmányának összefoglalóját. Sajnos már
nem aktuális, de azért befejeztük, hogy bemutathassuk, mitől esett el az
ország.
Tanulmány összefoglaló
(pdf dokumentum)
Régi fényképek a
fővárosról (pps diasor)
A budai
villamoshálózat története és megújulása
A Kossuth Rádió 2015. december 30-án éjjel Megújuló értékeink
c. sorozatának keretében a budai villamoshálózat történetéről és annak
megújulásáról (fonódó villamos) sugárzott érdekes műsort, amely az alábbi
hivatkozásra kattintva meghallgatható.
Újságcikk
Pannonhalma rekonstrukciójáról
A Heti Válasz 2012. augusztus 30-i száma beszámol a pannonhalmi
apátság rekontrukciójáról. Az átalakítások nagy visszhangot és felháborodást
váltottak ki. A cikk írója megkérdezte
Szinte minden, de legalábbis sok tudnivaló
eredetünkről, kultúránkról, történelmünkről. Szabó Sinkó Magda könyvéből mindez
elolvasható, letölthető pdf formátumban (4 MB) itt .
Az ünnepi beszéd és a sínautó
bemutatása itt
tekinthető meg.
Az
esemény történései:
2009. december 15.:
Dr.
Képek
Királyváró
Ünnepi
beszéd
Zenekar
Kocsikülső
Kocsibelső
Vezetőpult
Bécsben
A TIZENKÉT CSILLAG (ÚJ EMBER)
A közelmúltban hazánkban járt az Európai Unió
"miniszterelnöke", Romano Prodi, aki kereszténydemokratának
vallja magát, és korábban olasz miniszterelnök volt. A Magyar Televízió többek
közt megkérdezte tőle, hogy a 2004-ben történő csatlakozás után az unió
zászlaján huszonöt csillag lesz, miután huszonöt lesz a tagállamok száma? Mire
Prodi a riporter figyelmébe ajánlotta, hogy most sem tizenöt csillag van a
zászlón, pedig pillanatnyilag ennyi tagja van az uniónak. "Ez a tizenkét
csillagos jelvény ugyanis jelkép - tette hozzá -, a csillagok száma tehát
független a tagállamokétól."
Tetszik tudni, milyen jelkép? A
Szűzanya tizenkét csillagos koronája. Igen, ez a tizenkét csillagos korona
annak az Európai Uniónak a jelképe, amelynek alkotmányt előkészítő konventjében
hónapok óta éles vita folyik arról, hogy az alkotmány bevezetőjében történjék-e
említés Istenről és Európa keresztény gyökereiről? (A Szentatya és más egyházak
vezetői természetesen azokat támogatják, akiknek ez az európai vallási örökség
fontos. Örömünkre szolgálhat, hogy másokkal együtt Szájer József, a
Fidesz képviselője is javasolta ezt a konventben.)
Hogyan lett Mária csillagkoronája az Európai Unió jelvénye? Paul Levi
zsidó vallású belga polgár a vészkorszak idején fogadalmat tett, hogy ha túléli
a háború és a nemzetiszocialista üldözés borzalmait, akkor katolikus hitre tér.
Megtartotta fogadalmát. Az Európa Tanács tisztviselője volt már, amikor
1955-ben felmerült az igény, hogy az Európa Tanács számára zászlót tervezzenek.
Paul Levi egy Szűz Mária-szoborra pillantva a csillagokat arany színben
ragyogni látta a kék ég hátterében. Azonnal felkereste az Európa Tanács akkori
főtitkárát, és a kék háttérből kiemelkedő tizenkét aranycsillagos koszorút
ajánlotta Európa-zászlónak. 1986. május 29-én vonták fel először Brüsszelben az
Európai Unió székháza előtt a csillagos kék zászlót.
Így lett a tizenkét csillaggal
közvetve a Szűzanya az EU védőasszonya, de egyben a tizenkettes szám bibliai
jelképe került az európai zászlóra, jelezve Európa keresztény gyökereit. Romano
Prodi nemrég úgy nyilatkozott, hogy csalódott, amiért a belépés előtt álló
országok (még) nem értették meg jobban, hogy az Európai Unió több, mint
gazdasági egység. Ezt ugyan a Medgyessy Péter által is aláírt
"nyolcak" és a "vilniusi tízek" Amerika háborús terveit
támogató levelével kapcsolatban mondta, mely megbontotta az európai
béketörekvés egységét, de más, nagyobb távlatban is igaz. Ám hogy az Európai
Unió mennyire lesz több, mint gazdasági unió, az a mi keresztény
tanúságtételünkön is múlik.
(rosdy)
Búcsú a felszabadítóktól
Kedves elvtársaim, nincs itt
komoly baj,
Mind ritkábban halljuk ”kicsi
robot davaj”.
S majd azt halljuk, hogy
ponyemáj,
Lesz majd akkor dögivel libamáj.
Mert hát szó, ami szó jó hogy
jött az orosz,
Mivel nyakunkra nőtt már nagyon a
porosz.
De ha el is mennek nem lesz azért
nagy kár,
Marad itt még elég magyar aki
zabrál.
Hordhatod nyugodtan csülködön az
órát,
Nem kell rejtegetni pincében a
Julcsát.
Nem kell minden lánynak vén
mamának lenni,
El lehet a kendőt a szekrénybe
tenni.
Száradhat kötélen harisnya,
Nem zabrálja egy szép ruszki
barisnya.
Lesz majd itten disznósült, bor,
paprika, só,
Te is felkiálthatsz: karasó!
karasó!
Hogy javul a helyzet, az látszik
máris,
Már sokkal kevesebb a továris.
Esténként sétálhatsz a tavaszi
éjben,
És gyönyörködhetsz babád szép
szemében.
Neked is jut majd autó, szekér,
hat ló.
A levegő rekkent nem törik agyon,
Nem kapsz tetűt az utcai padon.
Nem mosogatod a sok mokkás
csészét,
Szabadon használhatod a kádat és
a vécét.
Magadnak végezheted a sok hasznos
munkát,
Nem szagolják ki a kutyák a
földből a sonkát.
Ha lázas beteg leszel, nem
jajgatsz hiába,
Neked is jut aszpirin a
patikában.
Zsebeidben nem keresnek
germánszki szoldátot,
Amitől többet az órádat nem
látod.
Vasúton utazhatsz, nem kell sok
dokument,
Ha sok szabadító innen már mind
kiment.
És mindennek dacára valljuk meg
gyerekek,
Mind felszabadítókat szeretjük
ezeket.
Nincs az országban olyan
tutyi-mutyi,
Aki ne tudná, hogy mi az a
drasztutyi.
Tudjuk milyen derék minden ruszki
szoldát,
Aki kölnit iszik s meghagyja a
szódát.
Kenyérre keni föl a piros kaladont,
És húsdarálóból vár zenei hangot.
Nagy faliórából három kicsit
rendel,
Nem törődik az éjjeli csenddel.
No de itt a vége, búcsúzunk máris
Doszvidánya drasztutye továris.
Főhajtás a kommunizmus áldozatai előtt
Áldozat. Mennyi
jelentése van e szónak! Az emberiség egész történelmét végigkíséri, gyakran
megváltoztatva azt. Engesztelő áldozatot mutatott be isteneinek bűnbocsánatot
remélve az ókor pogány embere mindenütt a földkerekségen, és a zsidó-keresztény
vallásokhoz is szorosan hozzátartozik az áldozat fogalma, bár itt már az
önkéntesség is előtérbe kerül. Klasszikus bibliai történet, amikor az istenét
imádó Ábrahám kedves fiát, Izsákot akarja föláldozni, de az angyal lefogja a
lesújtani akaró kezet. A keresztény hitélet szentjei is az önkéntes, magáért
vagy akár hazájáért vállalt önsanyargató áldozatukkal akartak bűnbocsánatot
nyerni, elutasítva a hívságos világi élet gyönyöreit. Állhatatos hívőkként akár
mártírhalált is készek voltak vállalni egyházukért, Krisztusért, akinek
áldozatvállalása kétezer éve ad erőt a híveknek.
Áldozat
másfelől mindazon ártatlan ember, akit egy másik ember, vagy embercsoport
szándékosan vagy csak gondatlanságból pusztít el. A történelem során erre is
számtalan példát találunk, de amit a XX. század produkált az ártatlan áldozatok
számát tekintve, az a történelemben addig összesen előforduló hasonló eseményt
messze meghaladja. Két ordas eszme erőszakos térhódításának eredménye ez: a
nácizmusé és a kommunizmusé. Az előbbiről már szinte mindent megírtak: a
hitleri übermensch-elméletből fakadóan 6 millió ártatlan ember szenvedett
mártírhalált. A tettesek és felelősök elnyerték méltó büntetésüket (mind a mai
napig hallunk arról, hogy néhány bujkálóra rátalálnak, és a bíróság el is ítéli
őket). A náci eszme mai hirdetőire is börtönbüntetés vár, sőt, azokra is, akik
netán kétségbe vonják a haláltáborok létezését, és az ott elpusztítottak
számát.
De vajon
mi a helyzet a másik gyilkos eszme kérdésében? 1847-ben Marx és Engels a
Kommunista Kiáltványban az osztályharcról elmélkednek. A végső megoldást a
kollektivizálásban látják, bár ők még csak a termelőeszközök köztulajdonba
vételét akarták megvalósítani. A kommunizmus „továbbfejlesztett” változata, a
proletárdiktatúra, amely már nyíltan ellenségként jelöli meg a polgári
(burzsoá) társadalmakat és osztályokat. Lenin és Sztálin nem teketóriázik:
végső céljuk a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” őrült jelszavára mindennel
leszámolni, ami gátat szab a proletárok világuralmának. A proletárok
diktatúrája (szerintük) a javak egyenlő elosztásán nyugvó igazságos társadalmi
rendhez vezet majd. Mára kiderült, hogy a voltaképpeni államkapitalizmus, amit
fejlett szocializmusnak tituláltak, teljesen életképtelen, és a még meglévő,
magukat kommunistának hirdető országokban is csak véres megtorlásokkal lehet a
rezsimet fenntartani. Ennek következménye a szinte hihetetlen, 100 milliós
lélekre tehető áldozat, amely az elmúlt évtizedek háborúinak, leszámolásainak,
gulágjainak, éhínségeinek szomorú eredménye.
Azt is
láthatjuk, hogy a fent vázolt eszmék ellenség nélkül nem tudják magukat
meghatározni, legyen az akár belső, akár külső. A mániákus paranoia jellemzi a
diktatúrákat mind a mai napig, és csak remélhetjük, hogy az emberiség (nem
tudni mikor), oda fejlődik, hogy kialakulhat végre a kölcsönös szolidaritáson,
a békés teremtő munkán alapuló társadalmi rend, amelyet nem az egyéni és szűk
csoportérdekek, a fékevesztett fogyasztás és minden áron való pusztító
„fejlődés” motivál, és ahol már csak az egymásért való nemes és önkéntes
áldozatvállalás jöhet szóba.
Ide
kívánkozik még az a gondolat azonban, hogy amíg a nácizmus meg- és elítélése
egyértelmű, a kommunizmus eszméjét nyíltan és büszkén vállaló, hirdető egyének
és csoportok a véleményszabadságra hivatkozva szabadon és törvényesen
működhetnek, akár pártot, szervezetet alapíthatnak, amit én legalábbis
ellentmondásosnak tartok. Mert ha demokrácia van, akkor vagy mindenki szabadon
nyilváníthasson véleményt, vagy döntsük el végre, hogy diktatúrák, gyilkos
eszmék egyforma elbírálás alá essenek, függetlenül attól, hogy bal-, vagy
jobboldali indíttatásúak. Ezzel a dilemmával még a nyugati demokráciák sem
tudtak igazán megbirkózni, hiszen az ő kommunistáik azok „mások”, az ő kezükhöz
nem tapad vér (legfeljebb egy–két terrorista akcióból kifolyólag egy kevés…)
Tehát itt a következetesség, ott a maszatolás és a bizonytalanság, ami nem
eredményezhet békét.
Hogy csak
egy példát említsek, számomra rendkívül ellentmondásos és felháborító, amikor
szent forradalmunk évfordulóján a gyilkos és az áldozat egymás vállára borulva
koszorúzza meg a mártírok sírját. És most itt nem arra gondolok, hogy nem kell
megbékélni, hanem arra, micsoda erkölcstelen dolog, ha a hóhér, vagy annak
„jogutódja” a demokráciára hivatkozva ahelyett, hogy sötét múltjával
szembenézve visszavonulna minden közéleti szerepléstől örülve, hogy ezzel a
múlttal nem kell a törvény előtt elszámolnia, cinikus módon gyászt mímel és
„együttérez” az áldozattal!
Bízzunk
hát abban, hogy egyre kevésbé kell beszélnünk esztelen diktatúrák értelmetlen
és ártatlan áldozatairól, és az ő mártíromságukra gondolva az emberiség
megállj-t tud parancsolni ilyen erők pusztításának.
Nagykovácsi, 2006. febr.
25.
Petra Neumayer érdekes és igen
hasznos könyve pdf formátumban letölthető, menthető itt.
(Ha lassan vagy nem nyílna meg, célszerű előbb
jobb gomb, „cél mentése másként” opcióval letölteni, és úgy megnézni.)
A budai villamoshálózat
története és megújulása (Kossuth Rádió, 2015.12.30.)
A magyar zászló és
címer (diasor)
A budapesti Szent István
bazilika (diasor)
A világ legszebb
parlamentje – Budapest (diasor)
Archív fényképek a
monarchia Magyarországáról (diasor)
Budapest fényei
(diasor)
Köztéri szobrok
(diasor)
Roth Miksa üvegművészete
(diasor)
Dürer és a bűvös
négyzet (diasor)
Ritkán látható
történelmi fotók (diasor)
MÁRFI GYULA VESZPRÉMI ÉRSEK A VASÁRNAPI ÚJSÁGBAN
A Kossuth
Rádió 2012. március 11-i adásában szót kapott Márfi Gyula veszprémi érsek úr
is,
aki reagált Gy. F. rosszemlékű ex-miniszterelnök megnyilvánulásaira.
A beszélgetés
itt hallgatható meg.
EZ AZ OTTHONUNK (Erdélyből kapott diasor). A diasor (5 MB) ide kattintva tekinthető meg vagy
tölthető le.